Fertypharm

Lactobacillus és az Endometriózis: Egy Új Megközelítés a Termékenység Támogatására

Az endometriózis egy krónikus, multifaktoriális nőgyógyászati betegség, amely a fogamzóképes korú nők 15%-át érinti. A betegség jelentős fájdalmat, meddőséget és életminőség-romlást okozhat. Noha a retrográd menstruációt széles körben elfogadják a betegség egyik lehetséges kiváltó okaként, a kutatások szerint önmagában nem magyarázza meg teljes mértékben az endometriózis kialakulását. Az immunológiai, hormonális és genetikai tényezők mellett egyre nagyobb figyelem irányul a mikrobiom szerepére a betegség patogenezisében.

Új kutatás az endometriózis és a mikrobiom kapcsolatáról

Muraoka és munkatársai legújabb kutatása egy új bakteriális patogén faktort azonosított, amely hozzájárulhat az endometriózis kialakulásához: a Fusobacterium nucleatumE fertőzés az endometriális sejtek átalakulásához vezethet, elősegítve a betegség progresszióját.

Főbb kutatási eredmények:

  1. F. nucleatumE jelenléte az endometriózisos szövetekben
    • A kutatás során az endometriózisos betegek méhnyálkahártyájában az esetek 64%-ában kimutatták ezt a baktériumot, míg az egészséges kontrollcsoportban jelentősen alacsonyabb volt az előfordulása.
    • Az eredmények arra utalnak, hogy a F. nucleatumE nem csupán opportunista fertőzőként van jelen, hanem aktívan részt vehet a betegség kialakulásában.
  2. Bakteriális fertőzés és az endometriális fibroblasztok átalakulása
    • Állatkísérletek igazolták, hogy az F. nucleatumE fertőzés hatására az endometriális fibroblasztok fenotípusos átalakuláson mennek keresztül.
    • A fertőzött sejtek gyorsabban osztódtak, csökkent az apoptózisuk (programozott sejthalál), és fokozott gyulladásos citokin-termelést mutattak, amelyek hozzájárulhatnak az endometriózisos léziók kialakulásához és fenntartásához.
  3. F. nucleatumE terjedési útvonalai
    • A baktérium leggyakrabban a szájüregi mikrobiomban található, de a következő módokon terjedhet:
      • Hematogén úton, vagyis a vérkeringésbe kerülve,
      • Hüvelyi kolonizáció révén, amely feltételezhetően a fertőzés egyik fő útvonala az endometriotikus szövetek felé.

Mikrobiom-alapú terápiák: új remény az endometriózisos betegek számára?

Jean-Marc Bohbot értékelése szerint a tanulmány jelentős áttörést jelent, mivel elsőként azonosította az F. nucleatumE baktériumot mint potenciális kórokozót az endometriózis hátterében. A baktérium korábban már kapcsolatba hozható volt:

  • Colorectalis daganatokkal,
  • Policisztás ovárium szindrómával (PCOS),
  • Emlő-, petefészek- és endometriumrákkal,
  • Terhességi komplikációkkal (pl. koraszülés, vetélés).

A kutatás egyik legérdekesebb felfedezése az, hogy az F. nucleatumE a hüvelyi mikrobiomban is jelen lehet, ami alátámasztja a feltételezést, miszerint a baktérium képes alulról felfelé terjedve megfertőzni az endometriumot. Ez felveti a kérdést: lehetséges-e a mikrobiom célzott modulálása az endometriózis kezelésére?

Lehetséges új terápiás stratégiák

  1. Antibiotikumok célzott alkalmazása
    • Az F. nucleatumE kiirtása antibiotikumokkal csökkentheti a gyulladást és lassíthatja a betegség progresszióját.
    • Bár az antibiotikumok hatékonyságát még további klinikai vizsgálatoknak kell megerősíteni, ez az új megközelítés ígéretes lehetőséget jelenthet.
  2. Probiotikumok és prebiotikumok
    • A hüvelyi és bélflóra egyensúlyának helyreállítása segíthet a patogén baktériumok kiszorításában.
    • A Lactobacillus-törzsek, mint például a Lactobacillus crispatus és a Lactobacillus rhamnosus, bizonyítottan kedvezően hatnak a hüvelyi mikrobiomra, így előnyösek lehetnek az endometriózissal küzdő nők számára.
  3. Korai diagnosztika és biomarker fejlesztés
    • Az F. nucleatumE jelenléte biomarkerként szolgálhat az endometriózis korai felismerésére.
    • A hüvelyi mikrobiom célzott vizsgálata lehetőséget teremthet az időben történő beavatkozásra.

Összegzés

Az endometriózis patogenezisének új, mikrobiológiai aspektusa radikálisan új irányt nyithat a betegség kezelésében. Muraoka és munkatársai kutatása szerint az F. nucleatumE szerepet játszhat az endometriózis kialakulásában és súlyosbodásában. Az antibiotikumok, probiotikumok és egyéb mikrobiom-moduláló terápiák alkalmazása új lehetőségeket kínálhat az endometriózisos betegek számára. A következő lépés az, hogy a klinikai vizsgálatok igazolják, mennyire hatékony a mikrobiom célzott befolyásolása a betegség kezelésében.

A Lactobacillus-alapú probiotikumok segíthetnek a hüvelyi mikrobiom egyensúlyának helyreállításában, és hozzájárulhatnak a termékenység támogatásához. Érdemes ezért kiemelt figyelmet fordítani a mikrobiom egészségének megőrzésére a termékenységet érintő problémák esetén.

 

Forrás:

Muraoka A, et al. Fusobacterium infection facilitates the development of endometriosis through the phenotypic transition of endometrial fibroblasts. Sci Transl Med. 2023;15:eadd1531.

A mikrobiom és az emberi szervezet kölcsönhatása

Mikrobiom alkotóelemei és jelenléte az emberi szervezetben

 

Az emberi mikrobiom a mikroorganizmusok hatalmas közössége, amely magában foglal baktériumokat, vírusokat, gombákat és más mikrobákat. Ezek a mikroorganizmusok különböző helyeken találhatók meg a testben, beleértve az emésztőrendszert, a bőrt, a szájat, a hüvelyt és az endometriális szöveteket is.

 

Mikrobiomok különböző helyeken

Emésztőrendszeri mikrobiom: Az emberi bélrendszer a legnagyobb és legkomplexebb mikrobiális ökoszisztémával rendelkezik. A bélmikrobiom döntő szerepet játszik az emésztésben, a tápanyagok felszívódásában és az immunrendszer működésében. A bél mikrobióta összetétele jelentősen befolyásolja az anyagcserét és a gyulladásos folyamatokat, így hatással van a metabolikus betegségekre, mint például az elhízásra és a cukorbetegségre.

Hüvelyi mikrobiom: A hüvelyi mikrobiom elsősorban laktobacillusokból áll, amelyek savas környezetet biztosítanak, ezzel megakadályozva a kórokozók elszaporodását. A hüvelyi mikrobióta egyensúlyának felborulása (diszbiózis) fertőzésekhez, például bakteriális vaginózishoz és gombás fertőzésekhez, termékenységi problémákhoz vezethet.

Endometriális mikrobiom: Az endometrium, azaz a méhnyálkahártya mikrobiomja szintén fontos szerepet játszik a női reproduktív egészségben. Az endometriális mikrobiom összetételének változása hatással lehet a menstruációs ciklusra, a termékenységre és akár a terhességi kimenetelre is.

Placenta mikrobiom: a terhesség kimenetelét azonban legalább ennyire befolyásolja a méhlepény (placenta) Laktobacillus dominanciájú mikrobiomjának állapota is. Ez Laktobacillus törzsekből és egyéb, nem patogén mikrobákból áll. Az egyensúly felborulása összefüggésben lehet a magzatburok gyulladással (chorioamnionitis) és annak súlyosságával, ami magzatburok repedéshez, és spontán vetéléshez vezethet.

A mikrobiom hatása az emberi szervezet működésére

A mikrobiom az alábbi módokon befolyásolja az emberi szervezet működését:

  1. Immunrendszer támogatása: A bélben lévő jótékony baktériumok segítenek az immunrendszer szabályozásában, védelmet nyújtva a patogének ellen és csökkentve az autoimmun reakciók kockázatát.
  2. Tápanyag felszívódás és anyagcsere: A mikrobiom segíti a tápanyagok lebontását és felszívódását, valamint befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat, például a zsír és a szénhidrátok anyagcseréjét.
  3. Idegrendszerrel való kapcsolat (bél-agy tengely): A bél mikrobiomja közvetlen kapcsolatban áll az aggyal, befolyásolva a hangulatot, a kognitív funkciókat és a stresszválaszt.

Diszbiózis és annak következményei

A mikrobiom egyensúlyának felborulása, azaz a diszbiózis számos betegséghez és egészségi állapothoz vezethet. A diszbiózis következményei közé tartoznak:

  • Emésztőrendszeri rendellenességek: Irritábilis bél szindróma (IBS), gyulladásos bélbetegségek (IBD), mint például a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa.
  • Metabolikus rendellenességek: Elhízás, inzulinrezisztencia és 2-es típusú cukorbetegség.
  • Mentális egészségi problémák: Depresszió, szorongás és más pszichiátriai zavarok.
  • Autoimmun betegségek: Diszbiózis hozzájárulhat az autoimmun betegségek, például a rheumatoid arthritis és a szklerózis multiplex kialakulásához.

Hüvelyi és méh mikrobiom hatása a termékenységre

A hüvelyi és endometriális mikrobiom egyensúlya kulcsfontosságú a női reproduktív egészség szempontjából. A megfelelő mikrobiom:

  • Elősegíti a fertilitást: A “jó” laktobacillusok dominanciája a hüvelyben és az endometriumban kedvező környezetet teremt a spermiumok és az embrió számára, támogatva a fogamzást és a terhesség kihordását.
  • Csökkenti a fertőzések kockázatát: A jótékony baktériumok megakadályozzák a kórokozók elszaporodását, így csökkentve a fertőzések és a gyulladások kockázatát, amelyek negatívan befolyásolhatják a termékenységet.

A nem megfelelő mikrobiom problémái

A diszbiózis a hüvelyi és endometriális mikrobiomban növeli a fertőzések kockázatát, amelyek következményei lehetnek:

  • Medencegyulladás: Ez a betegség a meddőség egyik vezető oka.
  • Terhességi komplikációk: Magasabb a vetélés, a koraszülés és más terhességi komplikációk kockázata.

Termékenységi problémák és a mikrobiom

A mikrobiom szerepe a termékenységi problémákban egyre inkább előtérbe kerül a kutatások során. Számos esetben, amikor a meddőség mögött nem találnak szervi okot, a mikrobiom egyensúlyának felborulása lehet a háttérben. Az egészséges mikrobiom hiánya negatívan befolyásolhatja a spermiumok életképességét, az embrió beágyazódását és a terhesség kihordását.

Kutatások kimutatták, hogy a nem megfelelő hüvelyi mikrobiommal rendelkező nők esetében akár 30%-kal kisebb esély van a sikeres teherbeesésre és terhesség kihordására. Az endometriális mikrobiom diszbiózisa szintén jelentős hatással lehet a termékenységre, és hozzájárulhat a vetélések és a koraszülések gyakoriságához.

Milyen módon lehet hatékonyan visszaállítani a megfelelő mikrobiomot?

Elsőre úgy tűnhet, hogy a legegyszerűbb megoldás a helyi hatású (lokális) probiotikumok használata. Ezzel a módszerrel gyorsan be lehet juttatni a probiotikumokat, ugyanakkor tartós hatást mégis a szájon át szedett, a szervezetet egészében kezelő probiotikumokkal lehet elérni. A helyileg beadott probiotikumok ugyanis csak az adott helyen (pl. a hüvelyben) produkálnak hatást, és ezek „agresszívebb” változást jelentenek a már megtelepedett mikroorganizmusok számára.

Az orális probiotikumokra jellemző, hogy mind szisztémás, mind helyi hatást kifejtenek, ezért hatásuk tartós mind a reproduktív-, mind a bélrendszerben. Ezáltal hatékonyabbak a bakteriális vaginózis és endometriózis ellen, valamint kevésbé agresszívek a már kialakult mikrobiommal szemben; egyszóval ez a természetes kolonizációs útvonal.15. Nem mindegy azonban, hogy mely lactobacillusokat juttatjuk be a szervezetbe és milyen mennyiségben. Ennek meghatározásához több évnyi kutatómunka szükséges, amelyet csak kevés gyártó vállal fel. A vezető gyártók (Fertypharm) azonban folyamatos innovációval a megfelelő fajta lactobacillusokkal a várandósság és terhesség megfelelő időszakára a hatásos dózisban állítják elő termékeiket

Az egészséges mikrobiom fenntartása érdekében fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő probiotikumok fogyasztása (női egészség fenntartására és gyermekvállalás előtt a Lactobacillusokra fókuszálva) és a szükségtelen antibiotikum-használat kerülése.

 

 

Források:
– [La Revue des Microbiotes](https://www.larevuedesmicrobiotes.com/)
– Philippe Gérard, Micalis Institute, INRA【11†source】
– [La Revue des Microbiotes – Microorganisms and Mankind](https://www.larevuedesmicrobiotes.com/issues/microorganisms-and-mankind)
-Dhanasekar, K. R., Shilpa, B., Gomathy, N. & Kundavi, S. Prenatal Probiotics: The Way Forward in Prevention of Preterm Birth. J. Clin. Gynecol. Obstet. 8, 63–69 (2019).
-Albillos, A., de Gottardi, A. & Rescigno, M. The gut-liver axis in liver disease: Pathophysiological basis for therapy. J. Hepatol. 72, 558–577 (2020).
-Jang, S.-E. et al. Lactobacillus rhamnosus HN001 and Lactobacillus acidophilus La-14 Attenuate Gardnerella vaginalis- Infected Bacterial Vaginosis in Mice. Nutrients 9, 531 (2017).

Top