Mikrobiom alkotóelemei és jelenléte az emberi szervezetben
Az emberi mikrobiom a mikroorganizmusok hatalmas közössége, amely magában foglal baktériumokat, vírusokat, gombákat és más mikrobákat. Ezek a mikroorganizmusok különböző helyeken találhatók meg a testben, beleértve az emésztőrendszert, a bőrt, a szájat, a hüvelyt és az endometriális szöveteket is.
Mikrobiomok különböző helyeken
Emésztőrendszeri mikrobiom: Az emberi bélrendszer a legnagyobb és legkomplexebb mikrobiális ökoszisztémával rendelkezik. A bélmikrobiom döntő szerepet játszik az emésztésben, a tápanyagok felszívódásában és az immunrendszer működésében. A bél mikrobióta összetétele jelentősen befolyásolja az anyagcserét és a gyulladásos folyamatokat, így hatással van a metabolikus betegségekre, mint például az elhízásra és a cukorbetegségre.
Hüvelyi mikrobiom: A hüvelyi mikrobiom elsősorban laktobacillusokból áll, amelyek savas környezetet biztosítanak, ezzel megakadályozva a kórokozók elszaporodását. A hüvelyi mikrobióta egyensúlyának felborulása (diszbiózis) fertőzésekhez, például bakteriális vaginózishoz és gombás fertőzésekhez, termékenységi problémákhoz vezethet.
Endometriális mikrobiom: Az endometrium, azaz a méhnyálkahártya mikrobiomja szintén fontos szerepet játszik a női reproduktív egészségben. Az endometriális mikrobiom összetételének változása hatással lehet a menstruációs ciklusra, a termékenységre és akár a terhességi kimenetelre is.
Placenta mikrobiom: a terhesség kimenetelét azonban legalább ennyire befolyásolja a méhlepény (placenta) Laktobacillus dominanciájú mikrobiomjának állapota is. Ez Laktobacillus törzsekből és egyéb, nem patogén mikrobákból áll. Az egyensúly felborulása összefüggésben lehet a magzatburok gyulladással (chorioamnionitis) és annak súlyosságával, ami magzatburok repedéshez, és spontán vetéléshez vezethet.
A mikrobiom hatása az emberi szervezet működésére
A mikrobiom az alábbi módokon befolyásolja az emberi szervezet működését:
- Immunrendszer támogatása: A bélben lévő jótékony baktériumok segítenek az immunrendszer szabályozásában, védelmet nyújtva a patogének ellen és csökkentve az autoimmun reakciók kockázatát.
- Tápanyag felszívódás és anyagcsere: A mikrobiom segíti a tápanyagok lebontását és felszívódását, valamint befolyásolja az anyagcsere-folyamatokat, például a zsír és a szénhidrátok anyagcseréjét.
- Idegrendszerrel való kapcsolat (bél-agy tengely): A bél mikrobiomja közvetlen kapcsolatban áll az aggyal, befolyásolva a hangulatot, a kognitív funkciókat és a stresszválaszt.
Diszbiózis és annak következményei
A mikrobiom egyensúlyának felborulása, azaz a diszbiózis számos betegséghez és egészségi állapothoz vezethet. A diszbiózis következményei közé tartoznak:
- Emésztőrendszeri rendellenességek: Irritábilis bél szindróma (IBS), gyulladásos bélbetegségek (IBD), mint például a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa.
- Metabolikus rendellenességek: Elhízás, inzulinrezisztencia és 2-es típusú cukorbetegség.
- Mentális egészségi problémák: Depresszió, szorongás és más pszichiátriai zavarok.
- Autoimmun betegségek: Diszbiózis hozzájárulhat az autoimmun betegségek, például a rheumatoid arthritis és a szklerózis multiplex kialakulásához.
Hüvelyi és méh mikrobiom hatása a termékenységre
A hüvelyi és endometriális mikrobiom egyensúlya kulcsfontosságú a női reproduktív egészség szempontjából. A megfelelő mikrobiom:
- Elősegíti a fertilitást: A “jó” laktobacillusok dominanciája a hüvelyben és az endometriumban kedvező környezetet teremt a spermiumok és az embrió számára, támogatva a fogamzást és a terhesség kihordását.
- Csökkenti a fertőzések kockázatát: A jótékony baktériumok megakadályozzák a kórokozók elszaporodását, így csökkentve a fertőzések és a gyulladások kockázatát, amelyek negatívan befolyásolhatják a termékenységet.
A nem megfelelő mikrobiom problémái
A diszbiózis a hüvelyi és endometriális mikrobiomban növeli a fertőzések kockázatát, amelyek következményei lehetnek:
- Medencegyulladás: Ez a betegség a meddőség egyik vezető oka.
- Terhességi komplikációk: Magasabb a vetélés, a koraszülés és más terhességi komplikációk kockázata.
Termékenységi problémák és a mikrobiom
A mikrobiom szerepe a termékenységi problémákban egyre inkább előtérbe kerül a kutatások során. Számos esetben, amikor a meddőség mögött nem találnak szervi okot, a mikrobiom egyensúlyának felborulása lehet a háttérben. Az egészséges mikrobiom hiánya negatívan befolyásolhatja a spermiumok életképességét, az embrió beágyazódását és a terhesség kihordását.
Kutatások kimutatták, hogy a nem megfelelő hüvelyi mikrobiommal rendelkező nők esetében akár 30%-kal kisebb esély van a sikeres teherbeesésre és terhesség kihordására. Az endometriális mikrobiom diszbiózisa szintén jelentős hatással lehet a termékenységre, és hozzájárulhat a vetélések és a koraszülések gyakoriságához.
Milyen módon lehet hatékonyan visszaállítani a megfelelő mikrobiomot?
Elsőre úgy tűnhet, hogy a legegyszerűbb megoldás a helyi hatású (lokális) probiotikumok használata. Ezzel a módszerrel gyorsan be lehet juttatni a probiotikumokat, ugyanakkor tartós hatást mégis a szájon át szedett, a szervezetet egészében kezelő probiotikumokkal lehet elérni. A helyileg beadott probiotikumok ugyanis csak az adott helyen (pl. a hüvelyben) produkálnak hatást, és ezek „agresszívebb” változást jelentenek a már megtelepedett mikroorganizmusok számára.
Az orális probiotikumokra jellemző, hogy mind szisztémás, mind helyi hatást kifejtenek, ezért hatásuk tartós mind a reproduktív-, mind a bélrendszerben. Ezáltal hatékonyabbak a bakteriális vaginózis és endometriózis ellen, valamint kevésbé agresszívek a már kialakult mikrobiommal szemben; egyszóval ez a természetes kolonizációs útvonal.15. Nem mindegy azonban, hogy mely lactobacillusokat juttatjuk be a szervezetbe és milyen mennyiségben. Ennek meghatározásához több évnyi kutatómunka szükséges, amelyet csak kevés gyártó vállal fel. A vezető gyártók (Fertypharm) azonban folyamatos innovációval a megfelelő fajta lactobacillusokkal a várandósság és terhesség megfelelő időszakára a hatásos dózisban állítják elő termékeiket
Az egészséges mikrobiom fenntartása érdekében fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő probiotikumok fogyasztása (női egészség fenntartására és gyermekvállalás előtt a Lactobacillusokra fókuszálva) és a szükségtelen antibiotikum-használat kerülése.
Források:
– [La Revue des Microbiotes](https://www.larevuedesmicrobiotes.com/)
– Philippe Gérard, Micalis Institute, INRA【11†source】
– [La Revue des Microbiotes – Microorganisms and Mankind](https://www.larevuedesmicrobiotes.com/issues/microorganisms-and-mankind)
-Dhanasekar, K. R., Shilpa, B., Gomathy, N. & Kundavi, S. Prenatal Probiotics: The Way Forward in Prevention of Preterm Birth. J. Clin. Gynecol. Obstet. 8, 63–69 (2019).
-Albillos, A., de Gottardi, A. & Rescigno, M. The gut-liver axis in liver disease: Pathophysiological basis for therapy. J. Hepatol. 72, 558–577 (2020).
-Jang, S.-E. et al. Lactobacillus rhamnosus HN001 and Lactobacillus acidophilus La-14 Attenuate Gardnerella vaginalis- Infected Bacterial Vaginosis in Mice. Nutrients 9, 531 (2017).